Lannert Juditot kérte fel gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter; a miniszterjelölt a leendő kormányfővel folyatott, a Facebookon pénteken közzétett beszélgetésben szemléletváltást ígért az oktatásban, és új nemzeti alaptanterv bevezetéséről, a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emeléséről és a felsőoktatási alapítványi modell felülvizsgálatáról is beszélt.

A Tisza Párt elnöke, a miniszterelnöki poszt várományosa pénteken a Facebook-oldalán jelentette be Lannert Judit jelölését, közölve, hogy a szakember közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.

A bejelentésről szóló poszttal egyidőben egyórás beszélgetést tettek közzé, amelyben Magyar Péter arról kérdezte Lannert Juditot, mit tart a legfontosabbnak a területen és milyen hibákat lát a jelenlegi oktatási rendszerben. Magyar Péter a beszélgetésben azt ígérte: a felálló Tisza-kormány minden szakmai, emberi, költségvetési támogatást meg fog adni a területnek, amelynek vezetője - az egészségügyi miniszterhez hasonlóan - kiemelt jogokkal rendelkezik a kabinetben.

A leendő kormányfő reményét fejezte ki, hogy a tanárokkal, szülőkkel és a diákokkal összefogva olyan oktatási rendszert indíthatnak el, ami minden gyereknek megadja, hogy álmának megfelelő képesítést szerezzen és kiegyensúlyozott felnőtt lehessen.
Lannert Judit arról beszélt: oktatáskutatói karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte a rendszerváltás után, majd 2007-ben, Hiller István minisztersége idején hagyta ott az intézetet, mert úgy érezte, hogy nem tudja már igazán szolgálni az oktatás ügyét. Hozzátette: a második Fidesz-kormány alatt, Hofmann Rózsa államtitkársága idején, 2012-be ment vissza az intézethez, de fél év után távozott.

Magyar Péter felvetésére, hogy mit tart az oktatás legnagyobb problémájának, Lannert Judit azt mondta: a PISA-mérések szerint Magyarország mindig az első három ország között van, ahol a legnagyobb mértékben határozza meg a családi háttér a teljesítményt. "Ez bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat, nincs mobilitás"
- hangsúlyozta. Az oktatási szakértő szerint ebből szemléletváltással lehet csak kijönni.

Az elmúlt időszakot úgy értékelte: "teljesen leszorították" az oktatási rendszert, és ahogy a szakmai szempontok eltűntek, annál nagyobb lett a bizalmatlanság a pedagógusok felé. Szerinte ezt azzal próbálták korrigálni, hogy egyre több kontroll, mérés került a gépezetbe.

A pedagógus értékelési rendszert elhibázottnak nevezte, szerinte ez csak leterheli a rendszert.
A 2000-ben, az első Fidesz-kormány alatt bevezetett, korábban jól működő kompetenciaméréssel kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg. Szerinte ezt a rendszert most "nagyon megbolygatták", egy "mérési cunami" indult el az iskolákban, aminek az lett az eredménye, hogy a gyerekek már nem veszik komolyan a mérést. Holott - figyelmeztetett - ezt a mérést akarták felhasználni egy egyéni pedagógus-értékelésre.

Úgy vélte: a pedagógust az autonóm intézményvezetőnek kellene értékelnie, az oktatáspolitikának pedig az intézményeket. Kijelentette, hogy a teljesítményértékelési rendszert és a "kompetenciamérés-cunamit" is megszüntetné.
Arról is beszélt, hogy mind a gyermekek, mind a tanárok terhelését mérsékelni kell, egyúttal szükség van egy olyan új nemzeti alaptantervre, ami nem kontrolláló és leszabályozó, hanem inkább elveket és mintákat ad. Hozzátette, akár kerettantervre sincs szükség. A szemlélet fontosságát hangsúlyozó szakember úgy fogalmazott: az iskolák gúzsba kötve táncolnak, nem lehet 21. századi oktatást csinálni úgy, hogy nagyon sok és sokféle tantárgyat kell tanítani.

Szerinte szükség van a kritikai gondolkodásra, fontosnak nevezte a visszacsatolást és az adatvezérelt oktatáspolitikát, amihez kapcsolódva hangsúlyozta, szükség van egy nagy átvilágításra, hogy kiderüljön, mi jó és mi nem.
A KRÉTA rendszerről azt mondta: ez egy mikromenedzsment eszközzé vált, de nem látszik, hogy a felelősök elemezték volna, hol, mit kellene tenni. Hangsúlyozta, csak annyit érdemes megtartani, ami funkcionális és amiből elemzések születnek.

A tankerületek szerinte arra voltak kialakítva, hogy ne "menjen fel az adat". Magyar Péter ehhez kapcsolódva azt mondta, hogy bizonyos autonómiára szükség van, de a politikai komisszárkodást, irányítást és elnyomást ki kell venni a rendszerből, miközben alapvetően egy rendezői modellre van szükség.

A szakember elmondta, azért szerette volna, hogy a minisztérium nevében megjelenjen a gyermek szó, mert ez segíteni fogja a szemléletváltást is.

A tankötelezettség korhatárának 16-ról 18 évre való emeléséről Lannert Judit úgy vélekedett, hogy azt felmenő rendszerben lehet bevezetni, de fontos, hogy a fiatalok valamilyen, a munkaerőpiac által elfogadott végzettséggel kerüljenek ki az iskolából.

A pedagógusok segítőinek béreit rendezni kell - mondta, hozzátéve, hogy a finn rendszer azért működik, mert a tanárnak csak a tanítással kell foglalkoznia.
A felsőoktatásról szólva az alapítványi modell felülvizsgálatát sürgette, Magyar Péter pedig erre reagálva megerősítette, hogy jelentősen átalakítják az alapítványi modellt, de nem azért, mert ezért kéri az EU, hanem mert ez a magyar felsőoktatás érdeke.

Magyar Péter ezen a héten több körben jelentette be a várhatóan 16 minisztériummal felálló Tisza-kormány tagjainak többségét, de nem nevezte még meg a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a digitális és technológiai ügyekkel foglalkozó tárca, valamint a tudományos ügyekkel, sporttal, civilekkel, egyházakkal és médiaszabályozással foglalkozó művelődési tárca várományosát. A Lannert Judittal készült videóban azt ígérte: további minisztereket jelent be a jövő héten.