Szeptember 10-re halasztotta az Erste Bank Hungary kontra magyar állam devizahiteles perben az elsőfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a kedden megkezdődött perben.

A felperes bank a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ezt azonban a bíróság több másik banki devizahiteles perhez hasonlóan elutasította. Az Erste álláspontja szerint a devizahitelekről szóló per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, például a jogállamiság, a tisztességes eljárás, vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben.
A bank szerint szerződései tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó.
A felperes jogászai a tárgyaláson hivatkoztak arra is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal korábban éveken keresztül vizsgálta az Erste lakáshitel-szerződéseit, és nem állapított meg tisztességtelenséget.
A bank keresetének érvelése szerint a szerződésekbe nem egyoldalú kikötések vannak, ellentételezésül például kedvező kamatozásra is lehetőséget adnak. A felperes jogi képviselője kitért arra is, hogy álláspontjuk szerint az általa csatolt iratok bizonyítják, hogy a törvényben rögzített elveknek megfelelőek voltak az egyoldalú szerződésmódosítások
A tárgyalás elején a bank ügyvédje zárt tárgyalást kért üzleti titokra hivatkozva, ugyanis az eljárásban felhasznált iratok között belső dokumentumok, szabályzatok, az árazási elvekkel, forrás- és kockázatkezeléssel kapcsolatos információk is vannak, ám a bíró elutasította a nyilvánosság kizárása iránti kérelmet.
A felperesi "ügyvédcsapat" több doboznyi irattal érkezett a tárgyalásra. A felperesek perköltsége eddig tízmillió forint, az államot képviselő ügyvédeké több mint nyolcmillió.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hoz és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta.
A bankok által indított devizahiteles perekben a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
Összesen 79 bank adott be keresetet, augusztus 22-én kezdte el tárgyalni a törvényszék a pereket, eddig néhány eljárásban elutasították a kereseteket, több ügyben pedig szeptember első felére halasztották az elsőfokú ítélet kihirdetését. Szerdán folytatódik a bankok által kezdeményezett devizahiteles perek tárgyalása. A törvényszéknek 30 napja van a keresetek elbírálására, a törvény szerint októberben már a fellebbezések esetén másodfokon a táblán folytatódó pereknek is le kell záródniuk a jogerős ítéletekkel.