A kormányfő kiemelte: jelenleg 940-965 megawattot termel az erőmű, de várhatóan már péntek este 7-8 órakor újabb csökkentésre kerül sor.

A miniszterelnök kitért rá: Százhalombattán a Duna vízszintje jelenleg mínusz 124 centiméter (cm) körül van, az eddigi rekordalacsony vízállás 2018-ban volt, az mínusz 98 centiméter volt. Az előjelzések még további vízszintcsökkenést mutatnak - tette hozzá.

Megjegyezte: mínusz 134 cm-es vízállásnál következik be az a szint, amikor le kell állítani az erőművet.

Hangsúlyozta: kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni.

Magyar Péter elmondta:

a legfrissebb vízügyi előrejelzések mínusz 144 centiméteresnél is alacsonyabb vízállással számolnak, és egyelőre nem látszik sem Magyarországon, sem a Duna vízgyűjtőjén a következő két hétben jelentősebb mennyiségű csapadék, ami ezt a trendet megfordíthatná.
Arról is beszélt, hogy a paksi atomerőmű adja a magyar elektromosáram-termelés mintegy 40 százalékát, 2000 megawattos kapacitással bír. 1982 óta, a termelés megkezdése óta soha nem volt szükség a paksi atomerőmű teljes leállítására - emlékeztetett.

Közölte: a jelenlegi helyzet egy rendellenes állapot, ennek az állapotnak négy szintje van, most a harmadik szintnél vannak, és miután az erőmű teljesen leáll, életbe lép a legmagasabb, negyedik szint. Ez semmilyen módon nem jelent semmilyen nukleáris veszélyt az országra vagy a környékre, az erőmű leállítása egy előzetes és folyamatosan frissített biztonsági protokoll szerint, tervezett ütemben zajlik - hangsúlyozta.

Közölte: bár az ellenzék szerint nem történt meg a szükséges felkészülés, "sőt olyanokat is állítanak, hogy nem is kellene lekapcsolni az atomerőművet", július 15-én, de még néhány nappal ezelőtt is úgy tűnt a vízügyi előrejelzések alapján, hogy nem éri el azt a kritikus szintet a Duna vízállása Paksnál, ami szükségessé teszi az erőmű leállítását. Azonban a dunai vízgyűjtőkre várt csapadék nem érkezett meg, a vízszintcsökkenés pedig az előrejelzettnél jóval gyorsabb - tette hozzá.

Magyar Péter hangsúlyozta: az áramtermelés leállítása után a biztonsági hűtőrendszer üzemeltetése a feladat, ez azonban jóval kisebb vízigényű, mint maga a működés.

Közlése szerint a teljes kapacitással működő erőmű vízigénye 100 köbméter másodpercenként, ami a Duna jelenlegi vízhozamának hatoda, míg a biztonsági rendszeré percenként 90 köbméter.
A miniszterelnök közlése szerint a vízellátás biztosítása érdekében 16 nagyteljesítményű szivattyút igényelt az erőmű, amelyek közül 12 folyamatosan biztosítja a vízellátást, míg további négy a tartalék szerepét játssza.

Hozzátette: a hűtővíz-betáplálás teljes leállása esetén sem alakulhat ki semmilyen nukleáris veszélyhelyzet.

Nagy László, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy soha nem látott extrém helyzet alakult ki, amit "a statisztikákból nem lehetett kiolvasni és az időjárás-előrejelzések sem mutattak".

Elmondta: igyekeznek a leállítást a lehető legkésőbbre tolni, az újraindítást pedig mihamarabb megkezdeni, amint azt a Duna vízszintje lehetővé teszi, megjegyezve, "a kitekintés nem túl jó", hiszen az év legkevesebb csapadékot ígérő időszaka következik.

Azt is mondta: több mint 20 centiméteres apadás kell ahhoz, hogy szükség legyen a leállás utáni hűtéshez a mobil szivattyúk üzembe helyezésére.

Magyar Péter megismételte, hogy az előrejelzések nem túl pozitívak, így hosszabb leállásra kell számítani, és akkor kezdhetik majd meg a szakemberek az erőmű fokozatos, tervezett visszakapcsolását, ha a Duna Paksnál mért vízszintje meghaladja a mínusz 133 centimétert.

Azt is mondta: az első blokk visszakapcsolása több napot vehet igénybe, attól függően, hogy mennyire hűlt ki az adott blokk, de a további blokkok visszakapcsolása már ennél jóval rövidebb időt vesz majd igénybe. Teljes kapacitással akkor tud majd újra üzemelni a paksi atomerőmű, ha a Duna vízszintje Paksnál meghaladja a mínusz 107 cm-es vízállást. Hogy ez mikor lesz, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, de "egyelőre nem jók a kilátások" - mondta.

Magyar Péter közölte: péntek estig várja a kormány a villamosenergia-nagyfogyasztók önkorlátozásra vonatkozó felajánlásait.

A miszterelnök - felmutatva egy papírlapot - jelezte, a nála lévő táblázatban már szerepel, hogy melyik nagyfogyasztó mennyit vállalt.

Hozzátette: a felajánlásoknál általában azzal tették le a telefont, hogy "tessék megszorozni kettővel ezt a számot". Mint mondta, erre még ma estig van lehetőség.

Magyar Péter összegzése szerint a nagyfogyasztók értik a kialakult helyzetet és igyekeznek optimalizálni és átütemezni az energiafogyasztásukat úgy, hogy a csúcsidőszakban fellépő áramigényüket áttegyék a nap másik időszakára.
A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a rendkívüli helyzetben teljes nemzeti összefogásra van szükség.

A nagyfogyasztók által tett vállalásokat sorolva a kormányfő elmondta: a Mol a teljes felhasználása 40 százalékát jelentő 63 megawattnyi visszafogást, a MÁV "nagy mennyiségű megtakarítást" vállalt, vannak akkumulátorgyárak, amelyek csatlakoztak ehhez a körhöz, és követik őket többen is.

Köszönetet mondott a magyar embereknek, hogy a kormányzati felhívásnak megfelelően láthatóan nagyon sokan átütemezték a fogyasztásukat. Erre valószínűleg szükség lesz a jövőben is, de elsősorban a nagyfogyasztóktól várjuk el a fogyasztásuk időleges visszafogását - jelentette ki.

Magyar Péter a fogyasztás mérséklésének további eszközeként említette, hogy a fővárosi díszkivilágítást lekapcsolják, kérték a jövő heti kétnapos rendkívüli parlamenti ülés elhalasztását, több nagy cég otthoni munkavégzést rendelt el, a kormány megtárgyalja ennek szükségességét a közszférában, valamint megfontolják este öt és tíz óra között a vasúti teherszállítás leállítását.

Magyar Péter jelezte: több forgatókönyvet állítanak fel. Ez egy nagyon sok változós egyenlet - fogalmazott. Közlése szerint jövő hétfőtől szerdáig akár az eddiginél is nagyobb mennyiségben állhat rendelkezésre importáram.

Közölte: Orbán Anita külügyminiszter felvette a kapcsolatot a szomszédos államok illetékeseivel, és "nem látszik sehol sem", hogy visszatartanák a Duna vizét.

Olyan alacsony a Duna vízállása egész Közép-Európában, hogy minden ország azért küzd, hogy a vízi közműveit, az erőműveit megóvja, és néha vízpótlásra van szükség, hogy ne okozzon ez az alacsony vízállás semmilyen sérülést - jelentette ki.

Arra kérdésre, hogy nem rejt-e kockázatot magában az, hogy az erőműhöz igényelt mobil, Pajtás szivattyúkat még 1965-ben fejlesztette ki az azóta megszűnt Diósgyőri Gépgyár, Nagy László, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese azt felelte: 16 szivattyú van beállítva a hideg vizes csatornába, hogy biztosítsa a hűtővízellátást, ebből 12-nek kell működni, 4 tartalékban van, az atomerőmű nehéz kikötőjében pedig további 13 ilyen szivattyú várakozik. Azt is mondta, hogy ezeket a vízügyi igazgatóságok tulajdonában lévő szivattyúkat szerte az országban használják árvízkészültségeknél, egyéb beavatkozásoknál. Nagyon sok működőképes ilyen szivattyú van, megfelelő karbantartással a működésük akár egy hónapon keresztül is biztonságos.

Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Péter megismételte, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) feladata az energiarendszer egyensúlyának folyamatos fenntartása. Ha nő a kereslet, akkor növelni kell az import forrásokat, de ha azt látja a Mavir, hogy adott pillanatban nincs elegendő import lehetőség, akkor valahol csökkentenie kell a fogyasztást. Ezért készítenek rotációs krízistervet.

Az MTI kérdésére, hogy a tegnapi, a fogyasztás korlátozására vonatkozó felhívással mekkora megtakarítást sikerült elérni, Magyar Péter elmondta: a felhívás után a fogyasztás 151 megawattal alacsonyabb volt a Mavir honlapján látható tervezett fogyasztásnál, ami még a Mol fogyasztását is meghaladja.

Egy másik kérdésre válaszolva közölte: jelenleg a cégek 5 és 40 százalék közötti önkéntes korlátozást vállalnak, "de lesz ez még több is, és még nem kaptuk meg a többi cégtől". Jelentős fogyasztás-visszafogást szeretnének látni a nagyfogyasztóknál, 400-500-600 megawattot - magyarázta.

Az MTI másik kérdésére, hogy a mostani leállást okozó problémák miatt át kell-e tervezni a Paks II projektet, vagy annak a hűtési technológiáját, a miniszterelnök azt felelte: Paks II-nél nagyon sok mindent újra kell tervezni, és Paks II-nek már működnie kellene. Megjegyezte: Paks I-nél sem biztos, hogy csak egy szivattyú a legjobb megoldás.

Egy másik kérdésre megismételte: az biztos, hogy a Paks II-nek át kell nézni a finanszírozását, a műszaki tartalmát, az ütemezést is, "mert ha ezzel a tempóval halad, ahogy eddig haladt, akkor én már azt biztos, hogy élve nem látom, de lehet, hogy már a gyerekeim se", ráadásul rengeteg állami költségvetési forrást leköt.

A miniszterelnök nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az esetleges termelés leállítások miatt lehet-e az államnak kártérítési kötelezettsége.

A leállás költségeiről azt mondta: azt látják, hogy a "költségvetésnek ez fáj", és ezzel a magyar embereknek is, hiszen ilyenkor nagyon-nagyon drága az import áram. A leállás költségére az 50 milliárd egy nagyon konzervatív becslés - mondta, hozzátéve, hogy ez csak az elsődleges hatás.

Egy másik kérdésre azt mondta: a válság miatt kieső 50 milliárd forint a magyar költségvetésben egy kigazdálkodható tétel, és nem kell azt jelentenie, hogy valahonnan el kell venni. Ha nem ilyen komoly helyzet lenne, "akkor akár még megmosolyogtató is lenne a bukott fideszes politikusok (…) vergődése", hogy ezzel a leállítással a rezsicsökkentés kivezetését tervezi a kormány" - fogalmazott.

Hozzáfűzte: nem készül a kormány emiatt semmilyen megszorításra.

A szükséges áramimportról azt mondta: jelenleg úgy tűnik, hogy 4000 megawattot vagy akár annál is többet lesz képes a Mavir importálni, de volt olyan, amikor 5000 megawattnál is többet importált minden probléma nélkül a rendszer.

Kiemelte: láthatóan az előző kormány egyáltalán nem készült fel ilyen helyzetekre, és amikor bekérték a válságterveket, akkor "megnyugtató dolgokat" nem láttak. Most másfél nap alatt több történt, mint előtte éveken keresztül - vélekedett.

Megjegyezte:

összeül a védelmi munkacsoport és ott döntenek arról, hogy milyen jogalkotási szükségesség van, és mi az, amit meg tudnak tenni a jelenlegi jogszabályok alapján, de - ha szükségesek - rövidesen meg fognak jelenni a kormányrendeletek is.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egy ország szuverenitását az energiaellátás oldaláról is érheti fenyegetés, márpedig a fosszilis üzemanyagoknál "óriási orosz függőség van Magyarországon", akárcsak Paks I esetében.

Az biztos, hogy nem segít az energiaszuverenitásunkon, hogy ha a fejlesztések orosz "segítséggel" valósulnak meg - jelentette ki, hangsúlyozottan idézőjelbe téve az általa drágának nevezett orosz segítséget.

Magyar Péter azt ígérte, hogy - ellentétben az előző kormánnyal - az energiaszuverenitáson fog dolgozni a kabinet. Közlése szerint nem számolnak azzal, hogy az energiabehozatal jelentette többletköltség megjelenne a lakossági áramárban.

Igyekszünk a lehető legolcsóbban és a legrövidebb ideig ezt az áramimportot fenntartani - jelentette ki Magyar Péter.