Zemplén infó
2026. augusztus 7, péntek - Ibolya

Hírek

2023. Október 04. 07:09, szerda | Életmód
Forrás: MTI

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L\'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók

- hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI-nek.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.

Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.

Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.

Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.

Címkék: nobel-díj

Ezek érdekelhetnek még

2026. Augusztus 07. 13:00, péntek | Életmód

Világháborús katonai motort találtak az apadó Dunában Budapesten

A Dunából előző nap kiemelt második világháborús katonai motorkerékpár a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum fővárosi raktáránál 2026. augusztus 5-én.

2026. Augusztus 06. 17:00, csütörtök | Életmód

Egy rájából származó molekula daganatellenes hatását vizsgálták szegedi kutatók részvételével

Egy rájából és egy dél-amerikai békából származó molekulahibrid daganatellenes hatását vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársainak részvételével

2026. Augusztus 06. 11:00, csütörtök | Életmód

Egy hétvége alatt több turista érkezett Montenegróba, mint ahány lakosa van az országnak

Több mint 632 ezer utas lépte át Montenegró határait a múlt hétvégén, vagyis három nap alatt többen érkeztek az országba, mint ahányan a legutóbbi népszámlálás szerint az országban élnek - közölte a montenegrói rendőrség.