- mondta Varga Mihály, az MNB elnöke a testület keddi ülését követő sajtótájékoztatóján Budapesten.

A jegybank elnöke szerint a világszintű bizonytalanságok miatt továbbra is indokolt az óvatos, türelmes, körültekintő monetáris politika, a geopolitikai feszültségek és a költségvetési bizonytalanságok egyaránt szükségessé teszik a stabilitásorientált megközelítést.

A globális növekedési és inflációs kilátások romlanak, az iráni konfliktus lezárása bizonytalan, így a hatásai is azok. Az energiaárak változékonyan alakulnak, a piac kiszámíthatatlan, a drága olaj és gáz fokozza az inflciós kockázatot, főképp a jelentős importra szoruló országokban. Emelkednek az alapanyagárak is, a műtrágya drágulása az élemiszer-infláció erősödését okozhatja. Világszinten a befektetői hangulat kissé javult, de a pénzügyi piacok továbbra is érzékenyen reagálnak minden fejleményre
- mondta.

Hozzátette: belföldön az országgyűlési választás után mérséklődtek a kockázati felárak, de ezek tartósságáról és az inflációs hatásokról alaposan meg kell győződni. A forint erősödése visszafogja az áremelkedést, a devizapiaci stabilitás fenntartása kulcsfontosságú.

Kitért arra, hogy a költségvetésben lehetnek kockázatok, de a kilátásokat csak az új kormány intézkedéseinek ismeretében lehet pontosabban felmérni. A fenntartható inflációs cél elérését a fegyelmezett költségvetési politika, az árstabilitást a lakossági és vállalati várakozások mérsékelődése támogathatja. A jegybank mindehhez pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá, a tanács pedig továbbra is adatvezérelten dönt
- szögezte le.

Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a következő kormányfővel még nem tárgyalt, a pénzügyminiszter-jelölttel viszont már tisztázták a legfontosabb kérdéseket, és a továbbiakban jó és folyamatos munkakapcsolatra törekednek.

Az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre kifejtette, hogy arról nem az MNB dönt, csak segítheti a folyamatot a monetáris politikával. Azt mondta, a lakosság részről túlzottnak tartja az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásokat, ugyanis a közelmúlt tapasztalatai alapján nincs garancia a sikerre alapos előkészítés nélkül. Megjegyezte, hogy az eddigi euróövezeti csatlakozásoknak körülbelül a fele tekinthető sikeresnek.

Varga Mihály elmondta, hogy a monetáris tanács keddi ülésén szerepelt egy tájékoztató anyag az euróbevezetés előszobájának számító ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozásról, a jegybank készül a munkára, de a döntést a kormánynak kell majd meghoznia.

Kitért arra, hogy "kifizetődő" a jegybankelnöki pozíció, illetve a monetáris politika függetlenségének tiszteletben tartása, és ezt a választás óta tapasztalt piaci folyamatok is igazolták, ami a hozamokban és az árfolyamokban egyaránt megmutatkozik.

Egy újságírói kérdésre Varga Mihály elmondta, vizsgálják a Simor András volt jegybankelnök által elmondottakat, miszerint az MNB korábbi vezetése nyomást gyakorolt az Erste Bankra Simor eltávolítása ügyében. Az MNB elnöke azt reméli, hogy a vizsgálat néhány napon belül lezárulhat, és jelezte, hogy arról tájékoztatást fognak adni.

Az MNB Monetáris Tanácsa kedden 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Kamatdöntő ülés legközelebb május 26-án lesz.