Orbán Viktor sikerként értékelte a csütörtöki, az európai uniós csúcson folytatott tárgyalásait.

Kijelentette: Magyarország továbbra sem küld fegyvert Ukrajnába, ahhoz járult hozzá, hogy a csődbe jutott ukrán állam ne omoljon össze.

Orbán Viktor az orosz-ukrán háború kapcsán kulcskérdésnek nevezte a békét, de azt mondta, "ebben nem állunk jól, merthogy Brüsszel a háború lázában ég", az európai vezetők háborús logika mentén érvelnek.

Magyarország szerint Brüsszelben mindennek a béke körül kellene forognia, és arra kellene törekedni, hogy minél hamarabb tűzszünet legyen és utána béketárgyalások - közölte.

Elmondta, eltelt a háborúban két év, az ukránoknak és a nyugatiaknak is mindenféle reményei voltak, amelyek nem teljesültek. A háború továbbra is nyitott, meghalt több százezer ember és "gyakorlatilag öldöklés folyik a frontvonalon", első, második világháborús állapotok vannak.

Hozzátette: a csütörtökön Ukrajnának jóváhagyott 50 milliárd euró nem fegyverekre megy, hanem az ukrán állam működésére. Az ukrán gazdaság lényegében összeomlott, "lélegeztetőgépen van", ha az amerikaiak és az EU nem küld pénzt, "be kell zárni a boltot", ami azt jelenti, nincs nyugdíj, fizetés, kórház, semmi sincsen.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarország azt szerette volna, ha a béke érdekében küld az EU pénzt, de ez nem volt lehetséges, mert a nyugatiak továbbra is azt gondolják, az idő az ő oldalukon van. Minél tovább tart a háború, szerintük annál inkább javulni fog Ukrajna katonai helyzete - tette hozzá.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: "én azt gondolom, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Azt gondolom, hogy az idő az oroszok oldalán van, és minél tovább tart a háború, annál több ember hal meg, és az erőviszonyok sem fognak Ukrajna javára változni. Akkor miért folytatjuk a háborút?". Ez az ukránok döntése, mert az ő országuk, és ők háborúzni akarnak - mondta, hangsúlyozva, Magyarország nem küld fegyvert az ukránoknak.

Elmondta, az a veszély fenyegette Magyarországot, hogy ha az uniós tagállamok nem tudnak megállapodni, az ukrán állam működéséhez szükséges pénzekről a huszonhat másik tagállam megállapodik, "elveszik a mi pénzünket, ami nekünk jár, és azt elküldik Ukrajnába".

Orbán Viktor azért tartja sikeresnek az uniós csúcsot, illetve az azt előkészítő tárgyalásokat, mert "a nagyokkal" meg lehetett állapodni arról, hogy a pénz elvétele nem fordulhat elő, Magyarország ezért részt vállalt az ukrán állam működéséhez szükséges pénzek küldésében, de fegyvert nem küld és Magyarországra továbbra is érkezik az országnak járó pénz. A mi pénzünk nem kerül Ukrajnába - fogalmazott.

Felidézte, hogy a magyar baloldal már két éve azt mondta, fegyvert kell küldeni Ukrajnába, támogatni kell az ukrán katonai akciókat, talán még a magyarok pénzét is odaadták volna az ukránoknak. A baloldal arról akar mindig megegyezni Brüsszellel, Magyarország hogyan vegyen részt a katonai akciókban, hogyan kerüljön egyre közelebb a háborús helyzethez - értékelt.

"Én arról akarok megállapodni mindig Brüsszellel, hogy ez hogyan ne történjen meg" - fogalmazott a kormányfő.

Arról, hogy miként jutottak el két év alatt az ötezer sisaktól az F-16-osokig, azt mondta, ez az "egymillió dolláros kérdés", és erről senki nem tud biztosat mondani. Természetes lelki folyamatként jellemezte, hogy ha valaki elkezd támogatni valamit kicsiben, egy idő után azonosul azzal, akit támogat.

Jelezte: egy idő után azt vette észre, hogy Brüsszelben úgy beszélnek, hogy "a mi háborúnk", "az ukránok értünk harcolnak", ami teljes félreértés; a német sajtóban világháborús hangulat van. Nyilvánvaló, hogy az oroszok Ukrajnát sem tudják legyőzni egyelőre, hogyan tudnának szembeszállni az egész NATO-val? - mutatott rá.

Hozzátette: abszurd érvelések vannak, nehezen látják be, hogy amit elkezdtek, nem volt jó döntés és változtatni kell.

Azt mondta, hogy egyre erősebb azoknak az országoknak a hangja az Európai Unióban, amelyek erősebb kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal. Ebből arra következtet - folytatta -, hogy az amerikai nyomás is egyre nagyobb egyes országokban. Összekeverednek az európai és az amerikai szempontok, és gyakran az az érzése, hogy nem az európai, hanem az amerikai érdeket követik egy-egy döntésnél Brüsszelben - közölte.

Kijelentette: egy dolog biztos, akkor lesz béke, ha Brüsszelben változás lesz.

Szólt arról is, hogy decemberben kiharcolták a Magyarországnak járó pénzeket, most azt sikerült elérni, hogy a források folyósítása ne álljon meg, és ne küldjék Ukrajnának. Nagyon meglepődnék, ha ez a megállapodás nem teljesülne - fogalmazott a kormányfő.

Mint minden ilyen vitában, voltak, vannak eszközök a brüsszeliek és Magyarország kezében is. Igaz, hogy az eszközök mértéke különböző, ők 26-an vannak, és ha nincs megegyezés, akkor tudnak nekünk kárt okozni, de "az sem lesz kellemes, amit mi okozunk nekik" - fogalmazott. Hozzátette: ezt mindenki szeretné elkerülni, ezért keresik ilyenkor azokat a pontokat, ameddig mindenki el tud menni.

"Én elmentem a falig" - jelentette ki a kormányfő, jelezve, ha a megállapodás nem jön létre, mert Magyarország továbbra is használja a vétójogát, akkor a tagállamok megegyeznek 26-os körben, elküldik a pénzt Ukrajnának és még a magyaroknak járó pénzt is elveszik, és azt is Ukrajnának adják.

Ugyanakkor ez csak óriási konfliktusokon keresztül történhetett volna meg, amit mindenki el akart kerülni - jegyezte meg Orbán Viktor. Végül találtak egy jó megoldást: Magyarország nem küld fegyvert Ukrajnába, megkapja a pénzét Brüsszelből, és hozzájárul Ukrajna civil fenntartásához - összegzett.

Orbán Viktor a gazdatüntetésekről szólva úgy értékelt: nem fair az európai gazdákkal szemben, hogy miközben Brüsszel a termelést egyre költségesebbé tevő szabályokat hoz, olyan országokból enged Európába hozni mezőgazdasági termékeket, ahol ezek a szabályok nem érvényesek.

A kormányfő kijelentette: nem szabad beengedni az ukrán mezőgazdasági termékeket az európai piacra így, ahogy ez most történik, de a legjobb sehogy sem beengedni.

A gazdák azért tüntetnek, mert úgy érzik, hogy ég és föld a távolság köztük és a brüsszeli döntéshozók között, és nincs más eszközük, hogy hallassák a hangjukat, "oda kell állni a terekre, meg kell nyomni a dudát, és össze kell csapni a rendőrökkel".

Elmondta: a miniszterelnökök csúcstalálkozóján nagy vita volt erről, többen ingerülten szólították fel a bizottságot, hogy hagyja ezt abba.

Közölte, Brüsszelben találkozott tüntető gazdákkal, akik azt kérték, hogy a lengyelek, a szlovákok és a magyarok blokkoljanak, vagyis állítsák meg az ukrán szállítmányokat Európa határánál, "ha már a brüsszelieknek nincsen eszük".

Kiemelte: nem ok nélkül alakul ki az az érzés, hogy Brüsszel gyakran más érdekét képviseli az európaiak érdeke helyett, éppen úgy, mint a magyar parlamentben. "Itt is arról van szó, például az ukrán fegyverek ügyében, hogy a magyar baloldalt külföldről pénzelik" - fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: azok, akik a pénzt adják nekik, mind háborúpártiak, és azért adják a pénzt, hogy a baloldalon keresztül belekeverjék Magyarországot a háborúba. Tehát világos, hogy a baloldal Magyarországon nem a magyar emberek érdekét képviseli. Brüsszelben is gyakran azt látni, hogy a másik oldal érdekét képviselik - jegyezte meg, emlékeztetve: amikor például az amerikaiak büntetőintézkedéseket vezettek be az európai autóiparral szemben, akkor kisebbségben maradt azokkal, akik azonnali tükörintézkedésekkel válaszoltak volna.

Orbán Viktor figyelmeztetett ezért a "demokráciadeficit" veszélyére: ha túl nagy a távolság a választók és vezetők között, akkor elzavarják a vezetőket, ebben pedig a magyaroknak is lesz módjuk közreműködni a júniusi európai parlamenti választáson.

A hét elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungváron találkozott ukrán kollégájával és az elnöki hivatal vezetőjével, Orbán Viktor ennek kapcsán kitért az ukrán-magyar viszonyra is. Dmitro Kuleba ukrán külügyiminiszter a megbeszélés után azt mondta: sem magyar kollégája, sem a magyar kormányfő nem orosz-, hanem magyarpárti. Orbán Viktor erre reagálva hangsúlyozta: nem érdekli az ukrán vélemény ebben a tekintetben, mert Magyarország szuverén ország. "Nem tartunk igényt az ukránok kóser pecsétjére" - fogalmazott.

Természetesen Magyarország a magyaroké, és a magyar kormány a magyarok érdekét képviseli és csinál egy külpolitikát Ukrajnával szemben is, az oroszokkal szemben is, Amerikával meg Brüsszellel szemben is - emelte ki.

Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Ukrajnával jobban sikerül együttműködni a jövőben, mint a múltban, noha most nagyon nagy a távolság a két ország között számos tekintetben.

Mi a háború ügyébe nem akarunk beleszólni, mert ha Ukrajna úgy dönt, hogy vállalja mindazt, ami a háborúval jár, ehhez joga van - közölte, hozzáfűzve: azt nem követelhetik persze, hogy Magyarország kötelezően támogassa az ő harcukat.

Emlékeztetett, Magyarország a békében segít nekik, a legnagyobb humanitárius akciót hajtottuk végre: több mint egymillió embernek biztosítottuk a belépését és maradását vagy áthaladását, több tízezer ukrán ember van Magyarországon, akinek a magyarok adnak munkát, ezerszám vannak ukrán gyerekek magyar iskolákban.

Rámutatott azonban arra is, hogy a mai Ukrajna területén 150 ezer őshonos magyar él a régi kommunista időket idéző jogfosztásban: megtagadják tőlük a teljeskörű nyelvhasználatot, hátrányok sújtják őket azért, mert magyarok. Ez 2015-ig nem volt így, az ukránok pedig most azt ígérgetik, hogy mindezt visszaállítják. De a magyar erre azt mondja, hiszem, ha látom - közölte.

Úgy értékelt, ebben a hétfői uniós csúcs után több esély van a változásra, de ezt be kell váltani. Magyarországnak az az érdeke, hogy az ukránok és a magyarok között legyen folyamatos tárgyalás a problémákról - mondta el Orbán Viktor.