- jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter keddi budapesti évnyitó sajtótájékoztatóján.

Nagy Márton elmondta: a lakosság esetében tavaly szeptembertől érezhető erősen a fordulat, a családok helyzete tovább javul majd 2025-ben. Főként a foglalkoztatás, a bérek, a lakossági fogyasztás és a hitelezés alakulását, stabilitását, valamint a lakás- és az autópiac helyzetét fogja figyelni a minisztérium, hogy nem történik-e elakadás - jelezte.

A kkv-k esetében a kulcs a hitelezési fordulat lesz, amihez több szereplő együttműködése kell, szükség van a bankrendszer, és szükség lehet a jegybank segítségére is
- fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy erősödnie kell az állam és a kkv-szektor közötti bizalomnak és együttműködésnek.

Nagy Márton ismertette: az előrejelzés szerint idén éves szinten a GDP 3,4 százalékkal nő, a költségvetési hiány pedig GDP-arányosan 3,7 százalék lesz. Az előzetes adatok szerint jelentősen csökkentették a hiányt 2023-ról 2024-re, az államadósság ugyanakkor kissé nőtt, idén mindkét adat csökkenő pályára áll - hangsúlyozta.

Tavaly éves szinten a GDP növekedése 0,5-0,6 százalék körül alakulhatott, a várakozásokhoz képest gyengébben sikerült, de az utolsó negyedévben sok kedvező fordulat történt szeptemberhez képest - jelezte.

Kiemelte, hogy

a munkaerőpiac stabil, az inaktívak száma historikusan alacsonyan van, a munkanélküliségi ráta szintén, kis emelkedése a miniszter szerint nem ad okot az aggodalomra.
A reálbérek növekedési üteme 9-10 százalék közötti, és az emelkedés 2025-ben 4-5 százalék körül folytatódhat - közölte. Nagy Márton különösen fontosnak nevezte, hogy az emelkedés nagyon széles rétegeket érint, nem csak a legjobban keresőket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 82,1 százalékának emelkedett a reálkeresete.

Jelezte, hogy a lakossági fogyasztás növekedése már egyértelműen látszik, idén 5 százalékos vagy ennél nagyobb éves dinamikát várnak.

A munkaerőpiac, a bérek és a fogyasztás is erős fordulatot mutat - összegezte a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton közölte, hogy a hitelezés a lakosság esetében nagyon erős, és nem csak a támogatott hitelek állománya bővül; 2025 csúcs év lesz a hitelezést tekintve.
A lakástranzakciók száma több mint 37 százalékkal emelkedett tavaly; az új lakások építése a fővárosban és vidéken is jelentősen nőni fog, amit a kormány tőkeprogrammal is támogat - ismertette.

A miniszter hangoztatta: a fordulat még az elején tart, az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának hatásai még nem élesedtek.

Nagy Márton kitért ugyanakkor arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál még nem indult el a fordulat. A hitelezés fontosságát hangsúlyozva kitért egyebek mellett arra, hogy a vállalatok életében a legfontosabb szempont a kereslet, de ennek csökkenése esetén is érdemes növelni a termelékenységet, csökkenteni a költségeket vagy digitalizációs programot indítani.

A Demján Sándor Programot bejelentették, de a legtöbb része "most kezd majd dolgozni"
- fogalmazott a miniszter.

A nemzetgazdasági és a pénzügyi tárca összeolvadása kapcsán egyebek mellett elmondta: a gazdasági és a költségvetési célokat egymás mellé lehet állítani.

A gazdasági növekedés mellett a költségvetési fegyelmet meg kell tartani, ebből nem lehet engedni, ugyanakkor erős gazdasági vonzatai vannak annak, hogy milyen a költségvetés szerkezete és a minisztériumok hogyan gazdálkodnak - fejtette ki.

Nagy Márton kitért arra is: a jegybanki elnökváltást követően teljesen más lesz az NGM és a Magyar Nemzeti Bank viszonya. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, együttműködésre törekszik, és arra számít, hogy Varga Mihály érkezésével változik a jegybank szemlélete.