A lap szerint a nem szavazatok győzelme politikai diadal ugyan Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára, de az ismeretlenbe taszítja Görögországot, amelyet az euróövezetből történő kilépés és a bankcsőd veszélye fenyegeti.

A konzervatív Le Figaro szerint "Görögország hatalmas lépést tett az eurózóna kijárata felé". "A referendum veszélyeivel szembeni ünnepélyes figyelmeztetések semmin nem változtattak: a görögök követték Cipraszt az őrült kalandba" - olvasható Gaetan de Capele szerkesztőségi írásában. A lap szerint "a görögök a végsőkig az összetűzést szeretnék, ami az ismeretlenbe való ugrás előjátéka", mindez ugyanakkor "az ő demokratikus választásuk, amelyet tiszteletben kell tartani".

A baloldali Libération címlapján "Zeusz nemet mondott" felirattal jelent meg. "El akarunk-e egy népet taszítani, amely a szenvedésével legitimizálta a lázadását? Meg akarjuk-e szakítani az egységes Európa álmát, amelyet a humanista értékekre építve a háború óta több generáció képviselt?" - teszi fel a kérdést szerkesztőségi írásában Laurent Joffrin, aki szerint "most a megszorítás és a politikai szétesés között kell választani", s az a kérdés, hogy "az európai vezetők megmentik-e Európát". A főszerkesztő szerint a görögök most végre megmutathatnák, hogy valódi adórendszert szeretnének, az európaiak pedig "végre elismerhetnék hivatalosan, hogy az egész kontinensre rákényszerített túl durva megszorításnak olyan katasztrofális politikai következményei lettek, mint a görög nem. Csökkenthetnék az adósságot, amelynek visszafizetését az IMF is lehetetlennek ítéli meg, s ilyen feltételek mellett lehetséges megállapodás".

A brit Financial Times értékelése szerint a Sziriza párt vezette kormány katasztrófába vitte Görögországot. Tony Barber, a londoni gazdasági napilap európai ügyekért felelős szerkesztője szerint a népszavazási eredmény után Görögország arra ítéltetett, hogy hosszú évekre Európa gyámsága alatt éljen, csakúgy, mint annak idején Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó.

Alekszis Ciprasz miniszterelnök és kormánya örökké viselni fogja annak felelősségét, hogy a januári választások megnyerése után elpocsékolták a legjobb lehetőséget egy új mentőcsomag elérésére a hitelezőkkel. Görögországnak erőteljes érvei voltak arra, hogy megállapodásra jusson az adósságkönnyítésről, és arra is, hogy az új megállapodásban a hangsúly átkerüljön a megszorításokról a gazdasági növekedés ösztönzésére.

A Sziriza vezetése azonban az összes többi euróövezeti országot maga ellen fordította. Nem akármilyen eredmény egységbe terelni Európa civakodó politikusait - elég csak a menekültválsággal kapcsolatos dühödt vitára gondolni -, Ciprasznak és kollégáinak azonban ez is sikerült, ám ezzel katasztrófát zúdítottak országukra - áll a Financial Times kommentárjában.

A lap szerint Görögország európai hitelezői közül néhányan titkolt, vagy nem is annyira titkolt örömmel figyelik majd, ahogy Ciprasz feje a porba hullik. Arra a kérdésre azonban, hogy a görög katasztrófának milyen következményei lesznek az európai egység ügyére és a Balkán stabilitására, nekik sem lesz meggyőző válaszuk.

A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera Európa és a görög labirintus című vezércikkében úgy vélte, 5 év pénzügyi agónia után a Ciprasz vezette Görögország a legnagyobb törést okozta az európai integráció 65 éves történetében.

A kommentár szerint a népszavazás eredménye meghaladt minden jóslatot és megijesztette Európát. “Görögország pofont adott a szabályok Európájának (...)“, de ezzel Athén még inkább egyedül maradt kiszámíthatatlan távlatokkal. A közös európai lakásban az EU és Athén "különélőként" lakik mostantól együtt.

A balközép La Repubblica úgy látta, a görög népszavazás politikai üzenet, amelyre Európának politikai választ kell adnia. A legsúlyosabb hiba az lenne, ha Athén sorsáról ismét az Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutatalap döntene, márpedig az újság szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő hétfői párizsi találkozója pont erre utal.

A napilap a közvetítőnek felkínálkozó Matteo Renzi olasz kormányfőt idézte, aki szerint az Athén és a trojka között megállapodás továbbra is a küszöbön áll, attól függ minden, hogy Merkel miként kíván szerepelni a német közvélemény előtt. A La Repubblica szerint Görögország lett az EU-ellenes bal- és jobboldali pártok példaképe, amely “értelmezhetetlen és hibrid Európát” teremtett.

Görögországnak újrakezdésre van szüksége, ehhez a népszavazás mutatja az irányt - olvasható a Der Standard osztrák napilap kommentárjában. A referendum emlékeztető Európának, hogy számos dolog tönkrement az utóbbi hetekben, ehhez mindkét oldal hozzátette a magáét - írta a szerző. A véleménycikk szerint a megszorítási intézkedések elmélyítették a görögországi recessziót valamint a szociális egyenlőtlenségeket. A nemzetközi szervezetek által sürgetett intézkedések nem hoznak nagyobb eredményt akkor sem, ha minden áron véghezviszik őket. A "nem" kimondása azonban nem elég - sem Brüsszel, sem Athén számára - véli a szerző és hozzáteszi: a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetségnek is asztalra kell tennie egy javaslatot.

A Die Presse című osztrák lap kommentárja szerint vagy Görögországnak kell bevezetnie olyan strukturális lépéseket, amely eredményeképpen középtávon lábra tud állni az ország, vagy az eurózóna országainak kell meglátnia, hogy miképpen tudják a lehető leggyorsabban és a károk minimalizálásával megoldani a helyeztet. A szerző szerint a korrupcióval és a protekcióval átitatott állam következmény nélküli fenntartása nem opció.