A vád szerint a férfi mint a szállítmányozási cég tulajdonosa és ügyvezetője nem fizette ki hitelezőit, tudatosan tévedésbe ejtette szállítóit, a társaság vagyonát pedig más vállalkozásaiba mentette ki.

Milos Attila a vele szemben folytatott büntetőeljárás során végig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, vállalkozásának helyzetét és fizetési nehézségeit a gazdasági válsággal és a forint-euró árfolyamváltozásával indokolta.

A bíróság első fokon háromrendbeli csalás bűntettében és a számviteli fegyelem kétrendbeli megsértésében találta bűnösnek a volt ügyvezetőt, egyrendbeli csalás bűntettének a vádja alól viszont felmentette. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és a cégvezetői tevékenységtől, valamint százezer forint pénzbüntetéssel is sújtotta.

A bíróság ítéletében kötelezte a vádlottat arra, hogy fizessen ki különböző, üzemanyag-forgalmazással és szervizeléssel foglalkozó cégeknek az ítélet jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül összesen több mint 84 millió forint kártérítést, az adóhatóságon keresztül az állam javára több mint ötmillió forint eljárási illetéket, valamint kötelezte a több mint hárommillió forint perköltség megfizetésére is. Ezt meghaladóan a további sértetti polgárjogi igényeket egyéb törvényes útra utasította.

A bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta: elsősorban az igazságügyi könyvszakértői vélemények alapján vont le következtetéseket, a bíróság a vádiratban szereplő 250 millió forintnál jelentősen kisebb összegű károkozást állapított meg a rendkívül részletes bizonyítási eljárás alapján.

Mindkét szakértői vélemény megállapítja és a két szakértő egyetértett abban, hogy volt egy olyan időpont, amikor a vádlott által vezetett cégnek már nem lett volna szabad tovább működnie, nem kellett volna a kamionokat tovább tankolni, szervizeltetni – mutatott rá a bíró. A vádlott azonban 2006 májusában megalapította a Trans-Max Hungária Kft.-t, amelynek tevékenysége a bíróság megítélése szerint arra irányult, hogy ne kelljen kifizetni a kötelezettségeket, erre utalt, hogy az M És M Transport Kft. valamennyi dolgozóját átvették, eszközeit pedig átmentették az új cégbe, ezzel pedig fizetési hajlandóságuk tekintetében tévedésbe ejtették, tévedésben tartották a hitelezőket.

A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, a jelentős időmúlást, súlyosbítóként viszont a halmazatot, ezért a minimumhoz közeli büntetést szabott ki.

Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, az ítélet így nem jogerős.

MTI / mno