A K1-es harcos a SuperfightSeries Hungary hetedik gáláján ki-ki meccsnek ígérkező csatát vívott a szerb Milos Cvjeticsaninnal, ám egy térdrúgás után már az első menetben kettős arccsonttörést szenvedett – mindez pedig rányomta a bélyegét a további küzdelemre, s a harmadik menet végén a találkozó feladásához vezetett.

„Úgy voltam vele, hogy amíg fél szememre látok és a számon tudok levegőt venni, addig menni fogok előre, de egy ponton túl már nem lehetett kockáztatni” – idézte fel a június 12-ei estét Kiss Balázs a Prémium Médiának. A PerfectFight Club többszörös magyar bajnoka a szerbek kiválóságával, Milos Cvjeticsaninnal találkozott a Superfight Series Hungary hetedik gáláján. Azt pedig már a találkozó előtt is tudta, ellenfele maga a megtestesült nyers erő, aki egyszerűbb, de nagy erejű kombinációkra és a rúgásokra alapoz.

„Pontosan tudtuk, mire számítsuk, tudtam, hogy mit kéne csinálni, mégis volt rajtam egy olyan mentális nyomás, talán a magam előtt is tagadni próbált ringrozsda hatása, amitől a szokásossal ellentétben tompán kezdtem a meccset. Hallottam, ahogyan a térdével találkozva eltörik a csontom, abban a pillanatban elment fél szemre a látásom, és lezsibbadt az orrom és a fél arcom. Nem éreztem, hogy kapok-e egyáltalán levegőt az orromon, ezért volt, hogy inkább kiköptem a fogvédőmet, hogy ott biztosan tudjak lélegezni, ha kell” – emlékezett vissza az első menet drámai pillanataira Kiss.

„Nem volt hátra, csak előre. A harmadik menet végén beszéltük át az állapotomat az edzőmmel. Neki is azt mondtam, bírnám még a negyedik menetet is, de kérdés, van-e értelme kockáztatni. Ő pedig úgy volt vele, hosszú távon jobban járunk, ha nem kockáztatjuk a további sérülést, és bedobjuk a törölközőt. Nehéz volt megállni, mert azt éreztem, amíg egy szemmel is látok, amgí levegőt kapok mennék előre, de valahol tudtam azt is, hogy minden ütésváltással azt kockáztatom, hogy újabb hónapokkal tarthat tovább a felépülés.”

Az arccsonttörés ténye már a helyszínen kiderült, a későbbi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy Kiss baloldali járomcsontja mellett az állkapocs felső része is elroppant.

„Őszintén mondom, nincs bennem félsz. A csont egyébként is erősebbre forr össze, ha hagynak neki elég időt a gyógyulásra. Viszont nehezemre esik kivárni, még ha tudom is, hogy muszáj, nem kockáztathatom a későbbi karrieremet azzal, hogy most túl hamar térek vissza a ringbe. Persze teljesen leállni nem tudok, kerékpáron próbálom kondiban tartani magam addig is, míg szép fokozatosan elkezdhetem az edzéseket. A gyógyulás úgy hat hét, és utána sem a sparringolás lesz az első dolgom” – tette hozzá.

Kiss Balázs elmondta, a történtek elgondolkodtatták azon, talán megérett az idő számára egy súlycsoportváltásra.

„Lehet, hogy a több mint féléves kihagyás, az is lehet, hogy a viszonylag nagy fogyasztás volt az oka a történteknek. Ezen már nem tudunk változtatni. Az viszont nagyon is lehetséges, hogy a jövőben egy súlycsoporttal feljebb próbálkozunk inkább, hogy elkerüljük a hasonlóan nagy fogyasztásokat. Amit viszont mindenképpen szeretnék, az egy visszavágó Cvjeticsaninnal. Nem valószínű, hogy rögvest az lenne a visszatérő meccsem, de már felvettük a kapcsolatot, és szeretnénk, ha egy éven belül összejönne a második mérkőzés. Van miért revánsot vennem, és tudom, hogy képes is leszek rá.”

Hozzátette, ideális esetben ősszel akár két meccse is lehet majd.

„Most a gyógyulás a legfontosabb. Erre hagyni kell időt. De augusztus közepén, végén szerintem már leszek olyan állapotban, hogy aggodalom nélkül, százszázalékos erőbedobással készülhessek. Annyi biztos, hogy nem fogom feladni, nem fogok megállni. Lehet, hogy az arccsontom most eltört, de megtörni nem törhet meg egyetlen rosszul sikerült menet. Ennél keményebbnek tartom magam, és ha már az elmúlt, szinte lehetetlen hónapokat sikerült átvészelni a koronavírus alatt, akkor nem most fogok megállni” – jelentette ki határozottan a ringbe visszavágyó Kiss Balázs.