- jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten a Kormányinfón.

Gulyás Gergely méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát.

Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából.

"Egylőre pánikra semmi ok, mert a tartalékok szintje magas" - fogalmazott, jelezve ugyanakkor, hogy szeptemberig megoldást kell találni a helyzetre.

A miniszter kitért arra, azért is méltánytalan amit Ukrajna tesz, mert Ukrajnába Magyarországról érkezik az elektromos áram több mint 40 százaléka, gázolajat a legbiztonságosabb ellátási formában, csővezetéken keresztül csak tőlünk kapnak, a gázolaj- valamint a földgázimport több mint 10 százaléka Magyarországról érkezik Ukrajnába. Mindezek mellett Magyarország menedéket nyújt az Ukrajnából menekülteknek, és az ország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával segíti a háború sújtotta országot.

Hangsúlyozta: Magyarország nem akarja viszontzsarolni Ukrajnát, betartja a vele kötött megállapodásokat, de semmifélképpen "nem járja, hogy ők eközben bennünket zsarolnak". Magyarország ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy lássa el a közvetítő szerepét, de ha ez nem vezet eredményre, "más lépéseket is meg kell fontolni" - tette hozzá Gulyás Gergely.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kijelentette: Ukrajna megsérti az európai uniós társulási megállapodás számos rendelkezését azzal, hogy korlátozza a kőolajszállítást.

Azt mondta, ilyen sürgős intézkedést igénylő esetekben, a tagállamok kezdeményezésére, az Európai Bizottság három napon belül konzultációs eljárást kezd Ukrajnával.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, választott bírósági eljárás indulhat, amely számos válaszlépésre ad lehetőséget - közölte a miniszter.

A magyar kormány vizsgálja azt is, hogy Ukrajna kőolajszállítás-korlátozó lépései megsértik-e WTO (Kereskedelmi Világszervezet) és az energiakarta szabályait - mondta Bóka János.

Gulyás Gergely gyalázatosnak, tűrhetetlennek és vérlázítónak nevezte az Európai Bíróság Magyarországot a migrációs politikájáért sújtó ítéletét, amely a tárcavezető szerint jelzi, hogy a bíróság semmiyen jogvita pártatlan eldöntésére nem vehető már igénybe.

Jelezte, a kormány a lehető leggyorsabban szeretne megállapodni az Európai Bizottsággal, de ha a megállapodás eredménye az lesz, hogy a külső határvédelem nem marad fenntartható, akkor Magyarország területét továbbra is "minden eszközzel meg fogjuk védeni", azt azonban "nem tudjuk garantálni", hogy a déli határon keresztül migránsok százezrei ne menjenek Ausztriába és Németországba.

Magyarország - eleget téve a schengeni szerződésben vállalt kötelezettségének -, eddig mintegy kétmilliárd euró értékben, saját forrásból védte Európa határait, de elfogadhatatlan, hogy ezért még meg is bírságoljanak - mondta.

Bóka János közölte: lezárult Magyarország európai uniós soros elnökségének első szakasza.

Elmondta: hétfőn rendezik a nyári szünet előtti utolsó eseményt, amelyen az Európai Parlament Európa-ügyi bizottságainak vezetői tanácskoznak az Országházban.

A miniszter az eddigi eredmények között említette, hogy sikerült a biztonsági és védelempolitikai ad hoc munkacsoportot állandóan működővé tenni, akárcsak azt, hogy a 2025-ös uniós költségvetésről elvi egyezség született, így az Európai Parlament megkezdheti a végleges verzió kialakítását.

Bóka János jelezte: november 7-én rendezik Budapesten az Európai Politikai Közösség következő csúcstalálkozóját, másnap pedig az Európai Tanács informális ülését a magyar fővárosban.

A miniszter közölte: a magyar elnökség alatt eddig öt testület hat informális tanácsülését tartották meg Brüsszelben és Budapesten. Ezeken szó esett a versenyképesség erősítéséről, a mesterséges intelligencia, az elektromos járműgyártás kérdéseiről, a következő klímacsúcs előkészületeiről, a vízgazdálkodással, a határon átnyúló szennyezéssel és körforgásos gazdasággal kapcsolatos témákról éppúgy, ahogy a 2030-ig szóló energetikai keret kihívásairól és a geotermikus energiában rejlő lehetőségekről.

A felek áttekintették a bel- és az igazságügyi terület politikai prioritásait; ezen a területen öt évre szóló dokumentum elfogadása a cél - mondta. Bóka János hozzátette, a megbeszéléseken a határőrizeti és menekültügyi szervezetek hatékonyabb adathozzáféréséről is szó esett.

A miniszter egyebek mellett jelezte: az egészségügyi miniszterek a szív- és érrendszeri betegségekről és a szervadományozás európai vonatkozásairól egyeztettek.

Bóka János arra is kitért: a formális tanácsüléseken az agrárminiszterek a vidéki területek hosszú távú életképességének lehetőségeit, a pénzügyminiszterek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásokkal kapcsolatos kezdeményezéseit vitatták meg, míg a munkaügyi és szociális tárcák képviselői a munkaerőhiány kihívásairól, a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációjáról és a területi kohézió társadalmi befogadással kapcsolatos szerepéről egyeztettek.

A miniszter azt is megemlítette: Szegedre és Magyarország déli határára látogatott a bevándorlással, határokkal, menekültüggyel foglalkozó bizottság, de egyeztettek Magyarországon az unió védelempolitikai igazgatói és a közösség kohéziós főigazgatói is.