Hírek
2018. Február 13. 05:00, kedd |
Életmód
Forrás: mti
Először hoztak létre működő emberi veseszövetet élőszervezetben kutatók
Először hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók, akik szerint eredményeik mérföldkövet jelentenek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban.
A Stem Cell Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői laboratóriumban növesztett humán embrionális őssejtekből hoztak létre veseglomerulusokat - érgomolyagokat -, amelyeket egy természetes kötőszövetként működő gélszerű anyaggal kevertek össze, majd egerek bőre alá fecskendeztek - írta a medicalxpress.com.
Három hónappal később a szövetvizsgálati eredmények kimutatták, hogy az egerek szervezetében a vese működési alapegységét jelentő nefronok képződtek. (A nefron vesetestecskéjében - ezt az érgomolyag és az úgynevezett Bowman-tok alkotja - képződik az elsődleges szűrlet, amely a csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik.)
A létrejött nefronok rendelkeztek az emberi vesében lévő nefronok alkotóelemeinek döntő részével, köztük a közeli (proximális) kanyarulatos csatornával, a távoli (distalis) kanyarulatos csatornával, a Bowman-tokkal, valamint a Henle-kaccsal.
Az egerekben továbbá - saját érrendszerünkhöz kapcsolódó - hajszálerek (kapillárisok) fejlődtek ki az új "mini-vesék" táplálására. A kutatók szerint azonban nagy artéria híján a szerv csupán a töredékét képes ellátni a teljes feladatának. A kutatók ezért most sebészekkel együttműködve dolgoznak azon, hogy egy artéria "bevezetésével" biztosítsák a létrehozott "mini-kiválasztószervek" jobb vérellátását.
Az apró szűrőegységek működőképességének teszteléséhez a szakemberek egy fluoreszkáló fehérjét használtak, amely megszínezte a vér átszűrésével keletkezett vizeletszerű anyagot. A kutatók nyomon követték a fehérje útját és kimutatták a "mini-vesék" csatornáiban, bizonyítva a szürletképződést.
A tanulmányt vezető Sue Kimber, a Manchesteri Egyetem professzora szerint a szűrőegységek működőképessége tehát bizonyított, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora százalékban funkcionálnak.
"Világszerte kétmillió embernél alkalmaznak dialízist, vagy transzplantációt veseelégtelenség miatt, és sajnos további kétmillióan halnak meg évente amiatt, hogy nem férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez" - húzta alá Adrian Woolf, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy a mostani felfedezésük egy nap remélhetőleg segíteni fogja a páciensek kezelését.
A tanulmányt a brit Medical Research Council és a Kidney Research UK jótékonysági szervezet támogatta.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Október 04. 07:46, péntek | Életmód
Kutatás: a magyar nők töredéke jár rendszeresen emlőszűrésre
2024. Október 03. 08:05, csütörtök | Életmód
Háromnapos programsorozattal ünneplik az állatokat a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Az állatok világnapjához kapcsolódó Állatszeretet Ünnepen tematikus állomáshelyek, élménypedagógiai programok és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a Fővárosi Állat- és Növénykertben
2024. Október 01. 06:00, kedd | Életmód
Már egymillióan használják a REpont alkalmazást
Már egymillió felhasználója van a kötelező visszaváltási rendszerhez fejlesztett REpont alkalmazásnak, a regisztrálók kétharmada júliusban és augusztusban csatlakozott
2024. Október 01. 06:00, kedd | Életmód
Nébih: újra megjelent a madárinfluenza vírusa vadon élő madarakban
A madárinfluenza-vírus egyik altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott vadmadarakból - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.