Azokat, akik szívesen vállalnának munkát az ország határain kívül, elsősorban a magasabb keresetek, illetve a magasabb életszínvonal vonzza. Legtöbben a vendéglátásban helyezkednének el. A külföldre vágyók több mint fele 2 évnél hosszabb időre tervezné a távollété - derül ki a Ipsos F&F felméréséből.

A célországok közül legtöbben Európában maradnának. A megkérdezettek több mint kétharmada angolul tanult, a második legnépszerűbb a német nyelv volt. Majd egyharmaduk azonban egyelőre nem rendelkezik semmilyen szintű nyelvvizsgával. A válaszolók közül majdnem mindenki köz- vagy felsőoktatásban tanult más nyelvet. A fiatalok egyötöde otthon, egyedül fejlesztette nyelvtudását. 18 százalékuk magántanár által, vagy nyelviskolában, 6 százalékuk online keresett valamilyen lehetőséget. 5 százalékuk pedig külföldön sajátított el verbális ismereteket. A nyelvtanfolyam kiválasztásakor a beszédközpontú oktatás és az ár a legfontosabb szempontok.

A legtöbb fiatalnak nincs példaképe. Akinek mégis, annak választása leginkább a saját szüleire esik, de tévébemondókat, sportolókat, művészeket vagy más területről származó hírességeket is megneveztek. A válaszadók 67 százaléka legfontosabb értéknek a családot tartja. 48 százalékuknak a jó állás, 45 százalékuknak pedig a pénz az egyik legfontosabb érték. Számít még a tudás, szakértelem jelentősége és a siker elérése, a karrier építése is. A fiatalok jelentős többsége, 78 százaléka állítja, hogy a szülők hatnak leginkább a gondolkodásmódjukra, míg a barátok csak 65 százalékuk szerint gyakorolnak rájuk befolyást. Érdekes tapasztalat, hogy más válaszokat adnak a fiatalok, ha konkrétan rájuk vonatkoznak a kérdések, s másokat, ha azok általánosságban fogalmazottak - egy 15-25 évesek körében végzett országos kutatás során 579 fiatal véleményét kérdezte meg az Ipsos a külföldi munkavállalásról, a nyelvtanulásról és a példaképeikről 2011 negyedik negyedévében.

A megkérdezett fiatalok döntő többsége még nem dolgozott külföldön, csupán 3 százalékuk állította, hogy vállalt már az ország határain kívül munkát. Többségük a vendéglátásban helyezkedett el, vagy alkalmi diákmunkát végzett. A fiatalok közül a külföldön dolgozók inkább szakmunkás vagy betanított munkás pozíciókat töltöttek be. Ebben a korosztályban a szellemi vagy értelmiségi munkát vállalók aránya igen kicsi, ami érthető, hiszen többségük még valamilyen iskolába jár. A külföldön munkával töltött idő inkább rövidebb volt, maximum 3 hónapos tapasztalatot jelentett a munkát vállalók több mint felének esetében.

A megkérdezett fiatalok egyharmada tervezi, hogy vállalna a jövőben külföldön munkát, egynegyedük bizonytalan e tekintetben, és 40 százalékuk nilatkozott úgy, hogy előreláthatólag nem tervezi, hogy máshol dolgozzon. Ezen belül a budapestiek, a 20-25 évesek és a nők inkább itthon terveznek munkát vállalni, míg a fiatal férfiak 40 százaléka külföldre menne inkább dolgozni.

Azok közül, akik nem tervezik, hogy elhagyják az országot, 20 százalék azért maradna, mert itthon szeretne boldogulni a jövőben is, a másik 20%-ot a család köti ide, 12 százalékuk pedig még valamilyen formában iskolába jár, és emiatt nem akar elmenni. Csupán 6%-ukat fogta vissza az idegen nyelv ismeretének hiánya, míg 5 százalékuk mondta, hogy túl fiatalnak érzi magát ehhez.

Legtöbben a vendéglátásban szeretnének elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén tervezne munkát keresni. Egyötödük alkalmi vagy diákmunkát vállalna, 17 százalékuk pedig gyermekfelügyeletet vállalna vagy a családgondozás területén keresne állást. Ezen kívül építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A nagy többség általában valamilyen szakmunkát vállalna, 36 százalékuk pedig segéd- vagy betanított munkát. Szellemi vagy értelmiségi pozíciót a külföldre jelentkezők több mint kétötöde szeretne betölteni. Az utóbbiak között többen vannak a budapesti lakosok, míg különböző szakmunkákat inkább a vidéken élők vállalnának.

A külföldre vágyók több mint fele 2 évnél hosszabb időre tervezné a távollétét, egyötödük legalább 1-2 évre hagyná itt Magyarországot, 10 százalékuk pedig maximum 1 évig maradna távol. Érdekes különbség mutatkozik lakóhely szerint a távolmaradás hosszának tekintetében. Míg a külföldre menők közül a budapestieknek csak a 36 százaléka menne két évnél hosszabb időre, addig a vidékiek esetében ugyanez az arány 53 százalék. A legtöbben haverokkal, barátokkal mennének ki, de jelentős az egyedül vállalkozók aránya is. Kevesebb mint egyötödük a partnerével próbálna szerencsét, és csak 8 százalékuk menne a családjával együtt.

A célországok közül legtöbben Európában maradnának, és csak alig több mint egytizedük menne Európán kívüli országokba. Leginkább az angol vagy a német nyelvterületű országokba pályáznának. Az első helyen Anglia, a második helyen Németország, a harmadik helyen Ausztria, a negyedik helyen pedig az USA áll.

Legtöbben - a megkérdezettek több mint kétharmada - az angol nyelvet tanulta már az idegen nyelvek közül, a második legnépszerűbb a német nyelv volt, ezt a válaszadók egyharmada tanulta már eddig is. Ezen kívül 4 százalékuk tanult franciául, 2 százalékuk olaszul és 1 százalékuk spanyolul. Majd egyharmaduk egyelőre nem rendelkezik semmilyen szintű nyelvvizsgával. Alapfokú vizsgája viszont már több mint a válaszadók felének van, 26 százalékuk pedig sikeres középfokú nyelvvizsgát tudhat maga mögött. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya azonban nagyon alacsony.

A válaszolók közül majdnem mindenki köz- vagy felsőoktatásban tanult valamilyen nyelvet. A fiatalok egyötöde otthon, egyedül fejlesztette nyelvtudását.A válaszadók fele az alapján dönt, mennyire hasznos az adott nyelv, hány országban értik meg. Egynegyedük azt veszi figyelembe, hogy jövőbeni munkája szempontjából mennyire kamatoztatható, míg 18 százalékuk a hangzás alapján választ. 14 százalékukat az motiválja, hogy a későbbiekben mely országba szeretnének dolgozni vagy tanulni menni, 7 százalékuknak pedig az a fontos, hogy az adott nyelvből könnyű legyen megszerezni a nyelvvizsgát. A válaszadók kétharmada a nyelvtanfolyam kiválasztásakor a beszédközpontú oktatást tartotta a legfontosabbnak, második legfontosabb szempont a tanfolyam ára volt.A fiatalok 87 százaléka elsősorban az interneten tájékozódik a nyelvtanfolyamokról és nyelviskolákról, de viszonylag sokan az ismerőseiktől vagy családtagjaiktól kérnek segítséget. A fiatalok több mint egynegyede idegen nyelvű irodalmat is rendszeresen a kezébe vesz. Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza leginkább manapság az idegen nyelv tanulását Magyarországon, a válaszadók közül legtöbben úgy vélik, hogy a magas tanfolyam- és nyelvvizsgadíjak.

Elsőként arról kérdezték a fiatalokat, hogy van-e példaképük? Kiderült, hogy legtöbbjüknek nincs. 22 százalékuk állította, hogy van ilyen az életében: több mint kétharmaduknak elsősorban családtagjaik közül kerültek ki ezek a személyek, ezen belül is elsősorban a szüleiket jelölték meg a válaszadók. Míg életkor és lakóhely szerint nincs eltérés abban, hogy melyik szülőre néznek inkább fel, addig nemek szerint egyértelműen látszik, hogy a fiúk elsősorban édesapjukat, míg a lányok inkább az édesanyjukat tekintik példaképnek az életükben. 15 százalékuknak külföldi példaképük van, és 10 százalékuk választott belföldi példaképet. Közöttük vegyesen találkozunk tévébemondóval, sportolóval, művésszel vagy más területről származó hírességgel.

A válaszadók 67 százaléka legfontosabb értéknek a családot tartja. 48 százalékuknak a jó állás, 45 százalékuknak pedig a pénz az egyik legfontosabb érték. Egyharmaduk említette a saját lakást, és valamivel kevesebben általánosságban a biztonságot. Fontos volt még a tudás, szakértelem jelentősége és a siker elérése, a karrier építése is.

OrientPress Hírügynökség